2008. augusztus 12., kedd

Az étel hatalma

Tegnap valamiért Momó 9 óra tájban nagyon keservesen sírdogált.Mindezt evés után tette amiből arra következtettünk,hogy biztos fáj a pocakja,avagy nem büfizett eleget.Már torka szakadtából üvöltött és még cifrázta is mire rájöttünk,hogy ez a gyerek biza éhes még.Kénytelenek voltunk tápot adni neki,mert az én gyönyörű,de fáradt feleségem teljesen kiürült tejileg.(mint mondottam volt etetés után voltunk.)Dönci ezt követően bealudt mint a gázkazán,ha nincsen kitisztítva.Ezután az én estém nyugalmas volt,köszönhetően annak,hogy Szilviám nem keltett fel amikor a kis Momó ismételten követelte az éjszakai kajaadagját ami már finom,friss anyatejcsiből állt.Reggel -ezt már csak aranyos anyukája elmeséléséből tudom- ahogy kitettem a lábamat a házból Momó jól összekaksizta magát.Ez azért furcsa mert előtte foglalkoztunk mindketten vele és akkor csak pisi volt a pelusban.Na igen biztos akkor tudott megnyugodni amikor én már nem vagyok otthon.

Nincsenek megjegyzések: